Szárazépítő

Szárazépítő (34 582 10)

 

Általános bemutató

 

Mi a feladata a szárazépítőnek?

 

A képzés célja olyan szakember képzése, aki a sikeres vizsga után precízen és igényesen látja el a feladatát.

A szárazépítő feladata a szerelt belső szerkezetek, szerelt aljzatok valamint fal, tetőtéri és tűzvédelmi borítások elkészítése, javítása és bontása.

 

Mi jellemzi a munkakört? Milyen területen dolgozik a szárazépítő?

 

A szakképesítéssel rendelkező képes:

  • értelmezni a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció tartalmát és használni az építészeti alapfogalmakat munkája során
  • szerelt válaszfalat építeni
  • ívelt szerkezetet készíteni és borítani
  • elvégezni a hézagerősítést, hézagolást, tömítést
  • elhelyezni az álmennyezeti lapokat vagy építőlemezt és rögzíteni
  • szárazfeltöltést készíteni
  • szárazpadlót készíteni
  • elhelyezni az álpadló elemeit
  • öntött álpadlót készíteni
  • tűzvédelmi borításokat készíteni
  • elkészíteni a tetőtérben a ferde és a függőleges felületek borítását
  • kitűzni az előtétfal, aknafal síkját
  • szárazvakolatot ragasztani
  • betartani a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásokat

 

Mi segíti a szárazépítő munkáját?

 

A szárazépítés előre gyártott építőelemekből „száraz" technológiával, azaz víz felhasználása nélkül, mechanikus kapcsolatokkal készít épületszerkezeteket. Más szavakkal kifejezve a szárazépítés olyan építési módszer, amelyben a kivitelezés helyszínére szállított elemekből szerelik össze az épületszerkezeteket. Az építéshez víz vagy egyéb folyékony adalékanyag nem szükséges, kivételt képez ez alól a fugák, hézagok kitöltése, amelyről a későbbiekben. A szárazépítés a szerelt technológia miatt lerövidíti az építési időt, emellett költségkímélő.

A szerelt szerkezetek a tervezőnek szinte korlátlan tervezői szabadságot, fantáziadús formaalkotási lehetőséget nyújtanak. A szerkezetek sokféleségét az alapanyagok széles választéka biztosítja. Az alapanyagok gyártói a szerkezeteket általában rendszerként ajánlják, azaz olyan kész megoldásokat javasolnak a tervezőknek, amelyek a különféle műszaki követelményeknek (tűzgátlás, hanggátlás stb.) is megfelelnek.

A szárazépítés az épület szerkezeti kialakításának szerves része, ugyanakkor a befejező munkák közé tartozik, ezért a szárazépítő munkája akkor kezdődik, amikor az épületben már elkészült az összes tartószerkezet (alapozás, falak, pillérek, gerendák, födémek, tető), és helyükre kerültek a nyílászárók (külső ajtók, ablakok). A szárazépítő feladata, hogy a teherhordó szerkezetek által körülhatárolt teret a szerelt szerkezetekkel kisebbekre (szobákra, termekre) ossza, azaz belső falakat, előtétfalakat, falburkolatokat építsen, elkészítse az álmennyezetet, az álpadlót, szükség esetén a szárazvakolatot. A szakember a szárazépítés eszközeivel eltakarja a látni nem kívánt gépészeti és egyéb épületszerkezeti elemeket, esetenként bútort, polcokat is készít.

 

Milyen elvárásokat támasztanak a szárazépítéssel szemben?

 

A szárazépítés előnyei:

a szerelt szerkezetek tömege sokkal kisebb, mint az azonos funkciójú hagyományos szerkezeteké (például a szerelt válaszfalak tömege összehasonlítva a tégla válaszfalak tömegével),

a kisebb szerelt szerkezeti tömegek miatt esetenként kisebb méretű teherhordó szerkezetekre van szükség az épületben,

  • előregyártás,
  • nagy méretpontosság,
  • utólagos beépítéseknél kiválóan alkalmazható (például a tetőterek beépítésénél),
  • egyszerű változtathatóság,
  • gépészeti szerelvények könnyen beépíthetők,
  • gazdag anyagválaszték,
  • sokoldalú kialakítási lehetőség,
  • kevesebb építési nedvesség,
  • rövid építési idő,
  • tűzvédelmi, hanggátlási és egyéb különleges követelményeknek is kiválóan eleget tesz.

A szárazépítés hátrányai:

  • már a tervezés korai szakaszában odafigyelést igényel,
  • figyelembe kell venni a méretrendeket, mérettűréseket,
  • különleges ismereteket követel a kivitelezőktől,
  • rendszerint magasabbak az anyagköltségek,
  • általában nedvesség-érzékeny építőanyagok,
  • a különleges szerkezetek az előregyártás miatt drágák,
  • a központi gyártóhelyek miatt tetemes a szállítási költség,
  • mechanikai igénybevételekre kevéssé alkalmasak a szerkezetek.

 

Intézményi sajátosságok

 

Iskolánk diákjai iskolai tanműhelyben, tízediktől tanulószerződéssel, jól felszerelt külső gyakorlati képzőhelyen végzik szakmai gyakorlatukat nagy tudású mesterektől

 

Bemeneti kompetenciák

 

Kompetencia csoportok Kompetenciák
Alapkompetenciák
  • Kiemeli a lényeget
  • Visszaadja az olvasottakat
  • Megérti az olvasottakat
  • Szöveget leír
  • Felismeri az alapvető összefüggéseket
  • Használja a négy számtani alapműveletet
  • Számológépet használ
  • Mértékegységeket átvált
  • Az eredmény nagyságrendjét megbecsüli
  • A hibás eredményt felismeri
Info-kommunikációs kompetenciák
  • Megérti a kapott információkat
  • Kérdéseket tesz fel
  • Válaszokat ad
  • Megfogalmazza a véleményét
  • Megérti mások kommunikációját
  • Figyelembe veszi mások véleményét
Szakmai kompetenciák
  • Rajzos képes vázlatot másol
  • Szöveges, rajzos vázlatot értelmez
  • Alapvető rajzeszközöket használ
  • Mértani alapismeretekkel rendelkezik
  • Térbeli formát sík rajzon felismer
  • Színérzékét használja
  • Biztos kézzel rajzol egyenes vonalat
  • Biztos kézzel rajzol ívelt vonalat
  • Méréseket végez

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

 

A szakképesítéssel betölthető munkakörök

 

  • Egyéb építési, szakipari foglalkozások

 

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása:

 

A szárazépítő feladata a szerelt belső szerkezetek, szerelt aljzatok valamint fal, tetőtéri és tűzvédelmi borítások elkészítése, javítása és bontása.