Szárazépítő

Szárazépítő  (gipszkartonozó) (34 582 10)

Általános bemutató

Mi a feladata a szárazépítőnek?

A képzés célja olyan szakember képzése, aki a sikeres vizsga után precízen és igényesen látja el a feladatát.

A szárazépítő feladata a szerelt belső szerkezetek, szerelt aljzatok valamint fal, tetőtéri és tűzvédelmi borítások elkészítése, javítása és bontása.

Mi jellemzi a munkakört? Milyen területen dolgozik a szárazépítő?

A szakképesítéssel rendelkező képes:

• értelmezni a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció tartalmát és használni az építészeti alapfogalmakat munkája során
• szerelt válaszfalat építeni
• ívelt szerkezetet készíteni és borítani
• elvégezni a hézagerősítést, hézagolást, tömítést
• elhelyezni az álmennyezeti lapokat vagy építőlemezt és rögzíteni
• szárazfeltöltést készíteni
• szárazpadlót készíteni
• elhelyezni az álpadló elemeit
• öntött álpadlót készíteni
• tűzvédelmi borításokat készíteni
• elkészíteni a tetőtérben a ferde és a függőleges felületek borítását
• kitűzni az előtétfal, aknafal síkját
• szárazvakolatot ragasztani
• betartani a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásokat

Mi segíti a szárazépítő munkáját?

A szárazépítés előre gyártott építőelemekből „száraz" technológiával, azaz víz felhasználása nélkül, mechanikus kapcsolatokkal készít épületszerkezeteket. Más szavakkal kifejezve a szárazépítés olyan építési módszer, amelyben a kivitelezés helyszínére szállított elemekből szerelik össze az épületszerkezeteket. Az építéshez víz vagy egyéb folyékony adalékanyag nem szükséges, kivételt képez ez alól a fugák, hézagok kitöltése, amelyről a későbbiekben. A szárazépítés a szerelt technológia miatt lerövidíti az építési időt, emellett költségkímélő.

A szerelt szerkezetek a tervezőnek szinte korlátlan tervezői szabadságot, fantáziadús formaalkotási lehetőséget nyújtanak. A szerkezetek sokféleségét az alapanyagok széles választéka biztosítja. Az alapanyagok gyártói a szerkezeteket általában rendszerként ajánlják, azaz olyan kész megoldásokat javasolnak a tervezőknek, amelyek a különféle műszaki követelményeknek (tűzgátlás, hanggátlás stb.) is megfelelnek.

A szárazépítés az épület szerkezeti kialakításának szerves része, ugyanakkor a befejező munkák közé tartozik, ezért a szárazépítő munkája akkor kezdődik, amikor az épületben már elkészült az összes tartószerkezet (alapozás, falak, pillérek, gerendák, födémek, tető), és helyükre kerültek a nyílászárók (külső ajtók, ablakok). A szárazépítő feladata, hogy a teherhordó szerkezetek által körülhatárolt teret a szerelt szerkezetekkel kisebbekre (szobákra, termekre) ossza, azaz belső falakat, előtétfalakat, falburkolatokat építsen, elkészítse az álmennyezetet, az álpadlót, szükség esetén a szárazvakolatot. A szakember a szárazépítés eszközeivel eltakarja a látni nem kívánt gépészeti és egyéb épületszerkezeti elemeket, esetenként bútort, polcokat is készít.

Milyen elvárásokat támasztanak a szárazépítéssel szemben?

A szárazépítés előnyei:

a szerelt szerkezetek tömege sokkal kisebb, mint az azonos funkciójú hagyományos szerkezeteké (például a szerelt válaszfalak tömege összehasonlítva a tégla válaszfalak tömegével),

a kisebb szerelt szerkezeti tömegek miatt esetenként kisebb méretű teherhordó szerkezetekre van szükség az épületben,

• előregyártás,
• nagy méretpontosság,
• utólagos beépítéseknél kiválóan alkalmazható (például a tetőterek beépítésénél),
• egyszerű változtathatóság,
• gépészeti szerelvények könnyen beépíthetők,
• gazdag anyagválaszték,
• sokoldalú kialakítási lehetőség,
• kevesebb építési nedvesség,
• rövid építési idő,
• tűzvédelmi, hanggátlási és egyéb különleges követelményeknek is kiválóan eleget tesz.

A szárazépítés hátrányai:

• már a tervezés korai szakaszában odafigyelést igényel,
• figyelembe kell venni a méretrendeket, mérettűréseket,
• különleges ismereteket követel a kivitelezőktől,
• rendszerint magasabbak az anyagköltségek,
• általában nedvesség-érzékeny építőanyagok,
• a különleges szerkezetek az előregyártás miatt drágák,
• a központi gyártóhelyek miatt tetemes a szállítási költség,
• mechanikai igénybevételekre kevéssé alkalmasak a szerkezetek.

Intézményi sajátosságok

Iskolánk diákjai iskolai tanműhelyben, tízediktől tanulószerződéssel, jól felszerelt külső gyakorlati képzőhelyen végzik szakmai gyakorlatukat nagy tudású mesterektől

Bemeneti kompetenciák

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

A szakképesítéssel betölthető munkakörök

• Egyéb építési, szakipari foglalkozások

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása:

A szárazépítő feladata a szerelt belső szerkezetek, szerelt aljzatok valamint fal, tetőtéri és tűzvédelmi borítások elkészítése, javítása és bontása.