Hegesztő

Hegesztő (OKJ 3452106)

 

Általános bemutató

 

Mi a feladata a hegesztő szakmunkásnak?

 

A gépalkatrészek vagy különböző szerkezetek készítésekor, elkerülhetetlen feladat az egyes különálló szerkezeti elemek összekötése. A hegesztő feladata a különböző fémekből, - többnyire acélból - készült szerkezeti elemek, járművek, hidak, daruk, csővezetékek, kazánok alkatrészeinek és részegységeinek az összekötése, a törött alkatrészek javítása különféle hegesztési eljárásokkal. Az összekötés kétféle módon történhet:

  • oldható kötéssel
  • oldhatatlan kötéssel

A hegesztés, mint oldhatatlan kötés, több száz éve ismeretes, bár igazi fejlődése csak a múlt század végén kezdődött. Lényege a munkadarabok egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel; amelynek során az anyagok természetének megfelelő fémes kapcsolata jön létre. Hegesztéskor a fémes alkatrészek összekötésére belső erőket, a fémek atomjait és molekuláit összetartó erőket használnak fel. Ezt a kötésmódot kohéziós kötésnek is nevezik.

Hegesztéskor a kohéziós kapcsolatot többnyire úgy hozzák létre, hogy a hegesztés helyén az alkatrészek anyagát vékony rétegen megolvasztják, majd „összekötik” őket. Más esetekben pedig az alapanyaghoz hasonló kémiai összetételű töltőanyag megolvasztásával kapcsolják össze az alapanyagokat. Az alkatrészek összekapcsolására szolgáló eljárás a hegesztés mellett a forrasztás.

A forrasztás során adhéziós kötést lehet létrehozni úgy, hogy az összekötésre kerülő felületek közötti hézagot az alapanyagnál lényegesen kisebb olvadáspontú fémmel töltik ki. A forrasztás során az összekötendő alapanyagok nem olvadnak meg (vagy igen kis mértékben) csak a kötőanyag, így ekkor nem kohéziós kapcsolat jön létre, hanem adhéziós. Ez az alapvető különbség a hegesztés és a forrasztás között.

 

Mi jellemzi a munkakört? Milyen területen dolgozik a hegesztő?

 

A hegesztő többnyire egyéni jellegű munkát végez, műhelyben vagy részben, esetleg állandóan a szabadban. A munka, a munkahely sajátosságától függően lehet ismétlődő, de nagyon változatos is. Lehet a hegesztés céljára létesített, helyhez kötött, általában zárt, telepített (műhely jellegű) munkahelyen, és lehet ideiglenesen kialakított területen is. A balesetek elkerülése érdekében azonban, minden esetben figyelembe kell venni e műhely kialakításáról szóló szabályokat! A hegesztő dolgozhat álló, hajlított, térdelő guggoló, ülő vagy fekvő testhelyzetben is. A munkavégzés könnyű, esetleg közepesen nehéz fizikai igénybevétellel jár.

Ezekhez kapcsolódó feladatai:

  • Műszaki rajzok, tervdokumentációk alapján felkészül a feladatra.
  • Előkészíti a munkafolyamatot. Hegesztés előtt az elemeket méretre vágja, előkészíti, összeilleszti, rögzíti. A művelethez kiválasztja a megfelelő szerszámokat és berendezéseket.
  • Hegesztési feladatokat lát el. Összehegeszti a fém alkatrészeket a munkafolyamathoz leginkább megfelelő berendezések segítségével.
  • Forrasztást, ragasztást végez. Hegesztést nem igénylő fém alkatrészeket forraszt, illetve egymáshoz ragaszt.
  • Szétvág, darabol vasból, acélból készült tárgyakat hegesztő és vágó berendezéssel. Kivág vas és acéllemezekből meghatározott alakzatokat.
  • Helyreállítja a kopott fém alkatrészek alakját (anyagfelhordás) további megmunkáláshoz. Ezzel az eljárással felújíthatnak fő alkatrészeket (például a kopott féltengelyeknek hegesztési
    eljárással megnövelik átmérőjét, majd újból a gyári méretére alakítják) elkerülve a költséges új alkatrészek beépítését.
  • Minőségellenőrzést végez, szükség esetén beavatkozik. Mechanikai, technológiai és hibakereső vizsgálatokat végez a munkadarabokon annak érdekében, hogy megfelelnek-e a műszaki leírás
    követelményeinek.
  • Dokumentációt készít. A munkájáról beszámolókat, nyilvántartásokat készít, egyfelől a megrendelő számára, másfelől a későbbi munkák támogatása érdekében.
  • Betartja a balesetvédelmi előírásokat és munkavédelmi szabályokat.

 

Mi segíti ahegesztő munkáját?

 

A hegesztő az üzemi- és munkaelőírások, műszaki rajzok mellett sokféle kézi és gépi eszközt, szerszámot használ munkája során:

  • kézi szerszámok – pl. csőfogó, csavarkulcs, kalapács, vágó, véső, reszelő, csőhajlító stb.;
  • satuk: asztali-, gép-, műszerész-, csősatu;
  • gépesített szerszámok – pl. hajlító, emelő, marógép;
  • hegesztő eljárások eszközei, műszerei – gázhegesztő, bevont-elektródás kézi ívhegesztő, fogyóelektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztő, argon védőgázas, volfrámelektródás
    ívhegesztő;
  • mérőeszközök, többek között tolómérce, pontozó

Munkája során a szakember többféle alapanyagot és alkatrészeket használ, pl. lemezt, idomacélt, fogaskereket, tengelyt, szelepet, csavart, csapágyat, csapszeget, tömítéseket stb. Munkáját műszaki- és vázlatrajzok alapján készíti el. A biztonságos munkavégzés érdekében elengedhetetlen a védőfelszerelés használata.

 

Milyen elvárásokat támasztanak egy hegesztővel szemben?

 

Az ipari fémszakmákban általában nagyobb állóképességre van szükség, mint más területeken. A hegesztő szakma gyakorlásához a legfontosabb készségek, képességek a műszaki érzékhez és a gyakorlatias megvalósításhoz kapcsolódnak:

  • Technológiai, műszaki kompetencia, hogy gyakorlatias módon tudja alkalmazni a tudását új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében;
  • Térbeli gondolkodás, mert az alkatrészeknek bonyolult térbeli formájuk is lehet;
  • Számolási képesség, hiszen az egyes munkadarabokat neki kell műszakilag előrajzolnia, kimérnie;
  • Kézügyesség a munkadarabok alakításánál, szerelésnél.
  • Fizikai erőnlét, hogy a nehezebb elemek megmunkálásához kapcsolódó műveleteket is el tudja végezni.
  • Probléma megoldási képesség, amely elsősorban szerelési és javítási munkálatok során hasznos.

A hegesztővel szemben támasztott egészségügyi követelmények elsősorban a szakma gyakorlásából adódó körülményekből erednek:

  • jó fizikum – a sok járkálás, cipelés, az eltérő időjárási viszonyok közötti munkavégzés miatt;
  • ép végtagok – mert az épületek vasszerkezetein kell nap, mint nap másznia, járnia;
  • jó látás, térlátás, szemmérték, arányérzék – többek között a idomprofilok összeillesztésénél, hajlításánál;
  • jó egyensúlyérzék – a magasban végzett munka miatt.

A foglalkozás speciális eszközök alkalmazásával, egyéni elbírálás alapján, a biztonságos munkavégzés biztosításával, hallássérültek és tanulásban akadályozottak esetén is gyakorolható.

 

Intézményi sajátosságok

 

Az iskolánkban a szakma elméleti oktatása történik.
A szakma gyakorlati oktatására együttműködési megállapodás illetve tanulószerződés keretében külső termelőüzemben van lehetőség. A hegesztő szakma ipari körülmények közötti végzését az üzemben tudja elsajátítani, gyakorolni, majd a tanulmányinak végén vizsgát tenni.

 

Tantárgy-ízelítő

 

Alapmérések, alkalmazott számítástechnika, anyag- és gyártásismeret, automatika, eljárás szerinti hegesztő ismeretek és gyakorlat, fémipari alapgyakorlatok, fémmegmunkálási környezetvédelem, fémszerkezetek előkészítése, gazdasági és vállalkozói alapismeretek, hegesztő szakismeret, hegesztő szakmai gyakorlat, hegesztőszakmai számítások, hőtechnika, irányítástechnika, lángvágás szekátorral, mechanika, minőségbiztosítás, minősített hegesztői felkészítés, munka- és környezetvédelem, műszaki ábrázolás, szakmai idegen nyelv, szakrajz.

 

Bemeneti kompetenciák

 

Kompetencia csoportok Kompetenciák
Alapkompetenciák
  • Kiemeli a lényeget
  • Visszaadja az olvasottakat
  • Megérti az olvasottakat
  • Szöveget leír
  • Felismeri az alapvető összefüggéseket
  • Használja a négy számtani alapműveletet
  • Számológépet használ
  • Mértékegységeket átvált
  • A hibás eredményt felismeri
  • Az eredmény nagyságrendjét megbecsüli
Info-kommunikációs kompetenciák
  • Megérti a kapott információkat
  • Kérdéseket tesz fel
  • Válaszokat ad
  • Megfogalmazza a véleményét
  • Megérti mások kommunikációját
  • Figyelembe veszi mások véleményét
Szakmai kompetenciák
  • Egyszerű szöveges vázlatot készít
  • Egyszerű rajzvázlatot készít
  • Alapvető rajzeszközöket használ
  • Méréseket végez
  • Felismeri a sík és térbeli alakzatokat
  • Színjelzéseket értelmez
  • Rajzot értelmez

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

 

A szakképesítéssel betölthető munkakörök

 

Hegesztőként elsősorban termelő gyárakban, illetve az építőiparban tudnak elhelyezkedni a szakképesítéssel rendelkezők. Ilyen formán a munkáltató lehet hazai kis- és középvállalkozás, vagy akár egy nagyobb nemzetközi cég hazai leányvállalata is.

Hegesztő szakképesítéssel több, mint tíz munkakör tölthető be, amelyek között az átjárás meglehetősen könnyű. Néhány példa: Autogénhegesztő, -vágó, Elektromosív-vágó, Forrasztó, NC-vezérlésű lángvágógép kezelője, Plazmahegesztő, plazmavágó

 

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása:

 

A gépalkatrészek vagy különböző szerkezetek készítésekor elkerülhetetlen feladat az egyes különálló szerkezeti elemek összekötése. A hegesztő feladata a különböző fémekből készült szerkezeti elemek, járművek, daruk, hidak, csővezetékek, kazánok stb. alkatrészeinek és részegységeinek az összekötése, a törött alkatrészek javítása különféle hegesztési eljárásokkal. A hegesztő méretre szabja a munkadarabot, fémtisztára megtisztítja a varrat helyét, tematikus vágásnál ellenőrzi a láng-, plazma- vagy lézerívet; szükség esetén beállításokat végez, él előkészítést végez. Végrehajtja a hegesztési feladatot, eltávolítja a salakot és a fröcskölődéseket ívhegesztés esetén, ellenőrzi a hálózatot. Kiválasztja a hegesztőgépet.